A szinterezés vagy más néven porfestés egy fantasztikus festési módszer, amely strapabíró, tartós és gyönyörű felületet kapunk. Az eljárás során porszóró pisztolyt használunk, mely működés közben elektrosztatikus töltést ad a rajta áthaladó porszemcséknek. Mivel a bevonandó részek földelve vannak, a por az elektrosztatikus folyamat révén a kezelendő felület felé vonzódik. A por felhordása után az alkatrészeket kemencében megszilárdítjuk, amely a hő hatására keresztkötéseket hoz létre a kezelt felületen. Ezáltal kapunk egy kemény és minőségi szinterezett felületet.
Ez a fajta felületkezelési eljárás, azaz a szinterezés vagy másnéven porfestés, elengedhetetlen a reaktív fémek gyakorlati felhasználásához. Ha nem kap védelmet a felület, az ezekben a fémekben lévő vas reakcióba lép az oxigénnel, és rozsdát képez. Szinterezés, vagyis porfestés során a színes külső nem csak dekoratív, hanem hasznos is, mivel funkcionális akadályt jelent oly módon, hogy megakadályozza a korróziót. Természetesen úgy teljes a folyamat, ha előtte homokszórtuk is a felületet, mivel azzal érjük el, hogy a már beindult oxidációs folyamatot, vagyis a rozsdásodást a gyökerénél fojtsuk el. A homokszórás és a szinterezés között rendkívül fontos az alapos felülettisztítás. Ennek elnagyolása csúnya porszórt felületet eredményez, mivel a le nem takarított mozgó szemcsék megakadályozzák a porfesték, felülethez való tapadását, és nagyjából ilyen eredménnyel fog szembesülni:
… mondjuk nálunk, biztos nem.
A szó szoros értelmében rengeteg alkalmazási terület létezik a porbevonatokhoz. A porfestéket főként fémeken használják, így kiválóan alkalmas felnik-, kerékpárok, csónakok, orvosi eszközök, különféle építőipari alkalmazások ipari alkatrészek, bútorok, akár időjárás állóság szempontjából kerti bútorok ellenálló képességének növeléséhez, de akár autók karosszériájához és háztartási gépek kezeléséhez is alkalmazható ez a szolgáltatásunk. Természetesen a kezelendő felületek, illetve tárgyak ennyivel nem határolhatók be, szinte bármit tudunk szinterezni. Hívjon minket (06 30 998 2663, 06 30 413 8697), küldjön fotót (mht.kft[kukac]gmail.com) és megbeszéljük, hogy mi a legjobb megoldás az Ön igényeihez mérten.
Manapság sokféle szinterezéshez használt portípus érhető el, mindegyiknek megvan a maga sajátossága és alkalmazása, ezért ügyelni kell arra, hogy a megfelelő típusú por legyen. A színválasztás csak ezután jön. Fontos, hogy ha egy konkrét színre van szüksége, aminek nem tudja a RAL-kódját, akkor lehetőség szerint legalább öt olyan fotót küldjön, ami megközelíti a valóságos színt. Mivel a különböző képernyők különböző színbeállításúak, ezért határozott elképzelés miatt Ön válassza ki a színt RAL-skála alapján! A legjobb megoldás azonban az, ha előzetes időpontegyeztetéssel elhozza a műhelyünkbe a mintát, és a helyszínen próbálja beazonosítani a választott színt.
Porfestés vs folyékony festés
Mindkét eljárásnak megvannak az előnyei, és a hátrányai is. Bár mi csak porfestéssel foglalkozunk – a homokszóráson túl -, igyekszünk objektíven érvelni a két eljárással kapcsolatosan.
Az előkezelés mindkét folyamatban azonos. Bármilyen bevonat felhordása előtt a felületet alaposan meg kell tisztítani. Bármilyen olaj, szennyeződés, nedvesség vagy egyéb szennyeződés zavarja a felületi tapadást. Az eltérés ezután következik.
A porfestési eljáráshoz a száraz port egy elektrosztatikus pisztolyon keresztül a fém külső felületére lövik, ahogy azt már fentebb ismertettük. A pisztoly negatív töltést ad a pornak, ami ezáltal tapad a földelt részhez. A szinterezés / porfestés gyors, egyenletes alkalmazást eredményez. Amint a bevonat eléri a kívánt vastagságot, a bevont darabot kemencébe helyezzük, ahol a felhevített por meggélesedik. A kikeményedés hőkötéseket hoz létre a porszemcsék között, ami sima, kemény felületet eredményez, de ezt már tudjuk.
A folyékony festéket ezzel szemben finom permetként adagoljuk a felületre. Elektrosztatikusan ugyan ez is fel van töltve, de sokkal kevésbé, mint a porfestés esetében. Míg a porbevonat szinte minden erőfeszítés nélkül egyenletes bevonatot képez, a folyékony festéket magasan képzett szakembereknek kell felhordaniuk, hogy elkerüljék a csöpögést vagy megereszkedést. Néhány folyékony festéket levegőn szárítanak, míg másokat kemencébe helyeznek.
Mind a porfesték, mind a folyékony festék egyaránt tartalmaz alapozót és színes bevonatot, azonban a folyékony festék több színű bevonatot és átlátszó fedőréteget is tartalmazhat. A porfestékben nincs oldószer, a folyékonyban van.
A texturált felületek sokkal könnyebben vonhatóak be porfestékekkel. Porszórt bevonattal nagyon fényes felületet lehet elérni, de ez folyékony festékkel sokkal könnyebb feladat.
A porfestésnek számos erőssége van, de a folyékony festék egyértelműen jobb, amikor színegyeztetésről beszélünk. Ugyanis a porbevonatok színét a ledarált műanyagok határozzák meg, mivel a porfestékben nincs oldószer. Így például a kék és a sárga por összekeverése nem zöldet fog eredményezni, hanem csak kék és sárga foltos lesz a kezelt felület. Magyarul, ha zöld színt választunk, akkor az zöld műanyag porszemcsékből lesz egységes színű.
A bevonattal az a célunk, hogy az védelmet biztosítson a fémfelületeken a korrózióval és más környezeti károkkal szemben. Ha a felület megsérül karcolás vagy repedés következtében, akkor megszűnik hatékony védőrétegként funkcionálni. Ebből a szempontból a porbevonat jobb teljesítményt nyújt, mint a folyékony festék – jobban ellenáll a repedésnek, karcolásnak és egyéb kopásnak a kikeményedés során fellépő hőkötés miatt, és mert sokkal vastagabb rétegekben is felvihető. Ez a teljesítmény különösen fontos kültéri felületeknél.
Fizikai szívóssága mellett a porbevonat kiváló színtartást biztosít. A nedvességnek, a napfénynek és hőnek való hosszú távú kitettség lebontja a festékben és a porfestékben található gyantákat. Ez a folyamat, amelyet krétásodásnak neveznek, amikor az érintett részecskék krétaszerű réteget képeznek a bevonat felületén. A krétásodás korai szakaszában a bevonat csak fakó megjelenést kölcsönöz, de az erős krétásodás végül annyira erodálja a bevonatot, hogy veszélyezteti a felület védelmét. A krétásodás sebessége a gyanta rugalmasságától függ. A poliészter alapú porbevonatokat rendkívüli krétaállóságuk miatt gyakran használják fedőbevonatként.
A porfesték hosszú távon általában olcsóbb, mint a nedves festék, de az előzetes költségek általában magasabbak.
Porbevonatok készítésekor sokkal kisebb anyagveszteséggel lehet szembesülni, mivel a folyékony festékkel ellentétben, a por összegyűjthető és újra felhasználható. A folyékony festék 70 százaléka kárba megy felhordás során a túlszórás miatt, míg a porbevonat anyagvesztesége maximum 5 százalék.
Mi ezen okok miatt porfestünk a folyékony festés helyett.